"Tereld el a gondolatot
Oda ahol nem látszik
Ahol a tudatod mélyén az önpusztítás
Önfeledten játszik

Semmit nem ér a szó
Amit nem szívből kaptam
Nem kell több kérdés
Mert választ sem adtam
Te félsz, látom félsz
Pedig ugyanúgy vágysz
Ugyanazt kérsz!

Hé ember, hova mész, mit remélsz?
Te csak egy megtakarított létben
Megbabonázott lélekkel élsz
Oh, és ugyanúgy félsz!

Távolról sem látod már
Hogy mit hoz el a holnap
Egy percig nem hitted
Hogy megtalálod
Hogy mitől érzed majd jobbnak

De nekem nem kell a szó
Amit nem szívből kaptam
Nem kell több kérdés
Mert választ sem adtam
Te félsz, látom félsz
Pedig ugyanúgy vágysz
Ugyanazt kérsz!

Hé ember, hova mész, mit remélsz?
Te csak egy megtakarított létben
Megbabonázott lélekkel élsz
Oh, és ugyanúgy félsz!"