Hajnali három a metrót várom
Hogy kivigyen végre innen
Egy kicsit magával rántott, megbabonázott
Megemésztett az este
Még túl sok a folt és az apró pont
Mire nem emlékszem
De már nem pusztítok
Csak regenerálok
Hogy végre felébredjek

Messzebbről nézz rám, az óra helyben jár

Háttal állok, a végén járok
Az éjjelnek de félek
Nincsen út ami felfele visz
Csak szembe a sötétségnek
Fekszem a földön a fejemet döntöm
Neki a semmiségnek
Elfogy a tér és üvölt a szél
Hogy végre felébredjek

Messzebbről nézz rám, az óra helyben jár
Felkel a nap, hogy lássam, az életem elfogy a sárban
Messzebbről nézz rám

Most az vagyok, kitől mindig undorodtam
Mindent feléltem, mindent elpusztítottam
Nincs tükörképem, előlem elfordult az énem
Csak arra vágyom, hogy találjatok rám ébren

Messzebbről nézz rám, az óra helyben jár
Felkel a nap, hogy lássam, az életem elfogy a sárban
Messzebbről nézz rám