[Első versszak]
Az egyetlenem
A füstölgő fegyverem
A fogyatkozó napom
Ez letört engem
Az elgörbült késem
Az álmatlan éjszakám
A nyeretlen harcom
Ez megfagyasztotta a földem

[Kórus]
Álltam a sziklaszélen sikítva, "Adj egy okot"
A te hűtlen szerelmed az egyetlen becsapás, amiben hiszek
Nem akarom a kék egyetlen más árnyalatát sem, csak téged
A világ egyetlen más szomorúsága sem felelne meg

[Második versszak]
A legjobban lefektetett tervem
A bűvészmutatványod
A kopár vidékem
Hamu vagyok a tüzedtől

[Kórus]
Álltam a sziklaszélen sikítva, "Adj egy okot"
A te hűtlen szerelmed az egyetlen becsapás, amiben hiszek
Nem akarom a kék egyetlen más árnyalatát sem, csak téged
A világ egyetlen más szomorúsága sem felelne meg
[Átvezetés]
Tudod, hogy egy részemet New Yorkban hagytam
Tudtad, hogy a hős meghalt, így miért van a film?
Tudtad, hogy a sebeim alatt még mindig fáj
Attól, ahogy széttéptek
Tudtad a jelszót, szóval beengedtelek az ajtón
Tudtad, hogy nyertél, így mi értelme számon tartani az állást?
Tudtad, hogy a sebeim alatt még mindig fáj
Attól, ahogy széttéptek
De amit te tettél pont olyan sötét volt
(Ah,ah, ah)
Drágám, ez pont olyan nehéz
Mint ahogy ők széttéptek

[Záró rész]
Az egyetlenem
A szétbomlott királyságom
Az eltört dobom
Megdobogtattad a szívem
Nem akarom a kék egyetlen más árnyalatát sem, csak téged
A világ egyetlen más szomorúsága sem felelne meg