[Verze 1]
Ezen a visszatérő úton sétáltam
Az elmosódott utcai lámpák fényei világítják meg
Visszatartottam a könnyeimet és felnéztem
Nevettem, akár egy idióta

[Elő-refrén]
Oh, kérlek, nem akarok sírni
Mit csináljak most? Kérlek, nem akarok itt lenni
Mindenesetre, ha vadul elkezdek kiabálni itt és most
Biztosan sírva fogok fakadni

[Közjáték]
Minden egyes nehéz emlék

[Refrén]
A könnyek hullása közepette, amiről senki sem tud
Hagyom, hogy lezúduljon a felhőszakadás
Az összeomlás szélén álló szívemmel sétálok
Mondd, hogy senki sem tudja
Senki, senki sem tudja

[Utó-refrén]
A homályos fények közepén
Keresem a kinyújtott kezet
Teljesen egyedül sétálva
[Verze 2]
A reggeli fényekkel egy kicsit melankolikusnak érzem magam
Sétálok tovább árnyékomat vonszolva
Még ha kerestem is, elfelejtettem, hogyan kell elaludni
Még mindig nem találom a válaszokat

[Elő-refrén]
Oh, kérlek, nem akarok sírni
Csak így, kérlek, nem akarok ilyen lenni
Még egyszer, ha már nem tudom visszatartani és sírni kezdek
Vajon megbocsátanak-e nekem?

[Közjáték]
Azon napok közepette, amikor még a holnapot sem látom

[Refrén]
Magamhoz ölelem a fájdalmat, amiről senki sem tud
Újra és újra a soha fel nem virradó éjszakában
Miközben hiszek egy napban, ami a múltat megváltoztatja
Mondd, hogy senki sem tudja
Senki, senki sem tudja

[Közjáték]
Ott van a magány, amit soha nem adnék át
És a csata folytatódik tovább
[Refrén]
A könnyek hullása közepette, amiről senki sem tud
Hagyom, hogy lezúduljon a felhőszakadás
Az összeomlás szélén álló szívemmel sétálok
Mondd, hogy senki sem tudja
Senki, senki sem tudja

[Kivezető]
A homályos fények közepén
Keresem a kinyújtott kezet
Teljesen egyedül sétálva
Teljesen egyedül sétálva
Teljesen egyedül sétálva